Kínai erszény - nemezből

Korábban egy kedves barátom mutatott nekem egy selyembrokátból készült kínai erszényt, ami szabásában nagyon hasonlított egy korai ujgur nemez erszényre, viszont jól megfigyelhető volt a felfüggesztése. Külön érdekessége volt még ennek az erszénynek, hogy textilgombbal záródott, ami ugyanabból az anyagból készült, mint maga az erszény. Mivel az ujgur nemez típus csak apróságokban tér el ettől a kínai darabtól, úgy döntöttem, hogy készítek egy erszényt a kínai mintájára, csak nemezből, viszont a felfüggesztés és a zárás megoldásainak megtartásával. Ehhez a munkához egy piros nemezt használtam fel, amit remekül kiegészített a szegésekhez használt piros selyemzsinór, valamint a szájszegéshez, a felfüggesztéshez és a záráshoz használt piros alapon mintás selyembrokát.
Ez lett belőle:

A gombolás:

Az erszény szája:

És az erszény hátulja, ahol a felfüggesztés és a záráshoz szükséges szalag is megfigyelhető:

Az eredeti kínai darab:

És az ujgur változat, ami nemezből készült. Itt a kínai és az ujgur fedelének formai hasonlóságát érdemes megfigyelni:

Szogd mintás tarisznya

A korai selyembrokátok szerintem gyönyörűek. Nagyon jellegzetesek, színesek, jól összeszedett mintájuk van. Különösen a szogdiai daraboknak. Egy ilyen selyembrokát mintáját vettem elő, hogy egy új tarisznyát készítsek. Eleinte keveset akartam változtatni rajta, de végül nem is lett olyan kevés a módosítás, mire egy technikailag szépen megvalósítható mintát kaptam. Értelemszerűen egy ilyen mintához kizárólag növényi festésű, illetve természetes gyapjúszíneket használtam fel, így került bele festőbuzérral, bodzával, csalánnal festett gyapjú is.
A tarisznya testének a már korábban kipróbált számí típust céloztam meg. Még ennek kicsit be kell törnie, használni kell, akkor szebb lesz az alakja.
A mintát domborítottam varrással, illetve kísértem tűzéssel. A szegésekhez kétemeléses szironyozást használtam a nem annyira látható helyeken, illetve rozmaringolást a látható helyeken.

Az eredeti selyem:

És a kész tarisznya: